Az evolúciós fejlődés során a harkályféléknél alakult ki az a furcsa fészeképítési szokás, hogy erős, hegyes csőrük segítségével odúkat vájnak a fa belsejébe. A harkályok által készített és elhagyott odúk, azonban alkalmasak több madárfaj fészkelésére is (nem beszélve a rovarokról és az odúlakó emlősökről). A fa belsejében költeni biztonságos, mivel az időjárás viszontagságai ellen (eső, szél, hideg, meleg stb.) éppen úgy védelmet nyújt, mint a ragadozók ellen. Hazánkban mintegy harminc odúlakó madárfaj fészkel.

A hazánkban előforduló 9 harkályfajból 4 (közép- nagy-, balkáni-, fehérhátú fakopáncs) az úgynevezett „B” típusú mesterséges odú mintáját is adó odút készít (bejárati nyílása 32-35 mm), így hát az odút nem készítő, de odúban fészkelő madárfajok közül ezt a típust használják a legtöbben (cinegék, légykapók, verebek, kerti rozsdafarkú, csuszka, nyaktekercs stb.)

Hazánk területének mintegy 20%-át borítják erdők, de ennek jelentős részére nem mondható el, hogy természetszerű erdők lennének. Az ültetvényszerű és tájidegen fafajokkal telepített „erdők” jellemzően intenzív erdőgazdálkodási területek, nem ritkán monokultúrák, 2-3 fafajjal. Egy-egy fakitermelés során hirtelen szűnik meg sok állat élőhelye, fészkelőhelye.

Mivel a „B” típusnak megfelelő odú a leggyakoribb, értelemszerűen ebből szűnik meg a legtöbb az erdőállományokban, ezért nekünk is ezt a méretet kell a legnagyobb számban pótolnunk erdeinkben.

Az odútelepek létrehozása egyformán fontos a hegységeink folyamatosan művelt erdeiben, a véderdőkben, mezővédő erdősávokban, parkokban, gyümölcsösökben és kiskertekben. A jó fészekodú sajátosságait könnyen le tudjuk utánozni, elegendő, ha egy nagy fakopáncs odúját vesszük alapul és elkészítjük a szakkönyvekből ismert – „B” típusú – mesterséges fészekodút. Ezeket ugyanolyan szívesen foglalják el az odúlakó madárfajok, mint a harkályok által készítetteket, sőt a kisemlősök és rovarok is szívesen megtelepednek bennük.

Összeállította: Nagy Csaba, Nagy Károly és Drexler Szilárd

A gyakorlati odúlakó madárvédelem céljai:

• Alkalmas fészkelőhelyek biztosítása az odúlakó madarak számára (mesterséges odútelepek létrehozásával és működtetésével), legfőképpen olyan élőhelyeken, ahol ezek a fajok egyébként megtalálják a szükséges életfeltételeket, de jelenleg nem áll rendelkezésükre megfelelő számú természetes odú.
• Az odúk rendszeres ellenőrzésével további ismereteket szerezni az odúlakó madarak fészkelési szokásairól. Ebben fontos szerepe van az országosan egységesített adatgyűjtésnek (odú terepnapló és online adatbázis), mivel az elmúlt években és évtizedekben sokan sokféle módon gyűjtöttünk adatokat, melyek sok esetben hiányosak vagy napjainkra elkallódtak.
• A jövőben a megszerzett ismeretek, adatok birtokában újabb védelmi berendezések és programok kidolgozása.

Mesterséges odú telepet gyakorlatilag bárhol létrehozhatunk, ahol fák, facsoportok találhatók, ezek lehetnek kertek, parkok, véderdők, mezővédő erdősávok, gyümölcsösök, természetközeli és művelt erdők.

Néhány hasznos tanács az erdei odútelepek kialakításához:

• Elsődleges vezérelv az legyen, hogy olyan helyet keressünk, ahol tapasztalhatóan kevés a természetes odú. Ezek főleg a fiatal művelt szálerdők, véderdők, mezővédő erdősávok, gyümölcsösök. Erdőben ügyeljünk arra, hogy ne legyen túl magas az aljnövényzet, mert ez később akadályozhatja a munkánkat.
  
• Második szempont, hogy a tervezett telep lehetőség szerint a lakóhelyünkhöz közeli területre essen, s így a kihelyezett odúk könnyedén ellenőrizhetőek legyenek, akár egy turistaút mentén elhelyezve. Fontos a rendezett elhelyezés, tervezzük meg a telepet és készítsünk arról egy olyan térképet, amelyet később más is jól át tud tekinteni.
  
• Amennyiben kiválasztottuk a területet, célszerű és ajánlott is a tulajdon viszonyokat ellenőrizni! A szükséges engedélyeket beszerezni, vagy a tulajdonost tájékoztatni, vele megbeszélni a terveket.
  
• Az odútelephez a három leggyakoribb típust választjuk (főleg első alkalommal); az „A”, „B”, és „C” odúkat. A faj specifikus telepítés esetén természetesen a faj igényeinek legmegfelelőbb típusokat használjuk, pl. a „D” típus valamelyikét.
  
• A telepen elehelyetett odúk számát befolyásolja az adott erdő kora, fafajai és állománya. Egy fiatal zárt erdőbe több odú kell (30 méterenként elhelyezve), egy idős nyitottabb erdőbe kevesebb odú is elég (50 méterenként elhelyezve), mivel több lehet a természetes odúk száma. Jó tanács: ne legyen több egy telepen 50 odúnál, mert a későbbi gondozással problémáink lehetnek. Gondoljuk végig mi az a mennyiség, amelyet kényelmesen tudunk kezelni, belefér az időnkbe. Az odú telep gondozása több évi-, esetleg évtizedes munkát is jelenthet számunkra.
  
• Az odú típusok megoszlására nincs konkrét recept. Ha az összes odút a következő arányok szerint helyezzük ki, akkor az a legtöbb esetben megfelelő lehet: 20% „A”, 70% „B” és 10% „C” típusú odú. A későbbiekben ezt az arányt tudjuk változatni, vagy egyéb faj specifikus odúkkal is bővíthetjük telepünket.
  
• Számozzuk be az odúkat a kihelyezés sorrendjének megfelelően.
  
• Az odúk kihelyezési magasságát az odú típusa és a várható madár faja határozza meg, de általában 2-5 méternél nem kell magasabbra helyezni azokat.
  
• A kihelyezést és a későbbi odú ellenőrzéseket legegyszerűbb egy megfelelő méretű teleszkópos „Y” bot vagy más összeszerelhető bot segítségével végezni. Az „Y” bot rövidebbik ágat az odú „S” kampója alá illesztjük, így azt biztonságosan tudjuk levenni és felhelyezni.
  
• Ezzel a módszerrel az odút nem kell a fa törzséhez rögzíteni, nem is cél, hogy közvetlenül a fa törzse mellé kerüljön, lehet távolabb is akasztani. Ekkor arra kell ügyelni, hogy a túl erős szél le ne sodorja, stabil legyen a tartó ág. A himbálódzó odú nem zavarja a madarakat.
  
• Arra ügyeljünk, hogy az odú röpnyílását ágak, gallyak, falevek ne takarják. A madarak számára fontos, hogy az odúba, be- és kirepülés előtt jól körül tudjanak nézni, hogy nincs-e veszély a környezetükben. Továbbá figyeljünk arra is, hogy ne a jellemző széljárással szembe nézzen az odú nyílása!
  
• A kihelyezést késő ősszel vagy tél elején (október-december) végezzük, mivel a madarak a tél folyamán megismerkednek az odúkkal és egyúttal segítünk nekik a telelésben is. Ettől függetlenül később is érdemes odúkat kihelyezni!

Új odúk telepítését végző önkéntesek (MME Börzsönyi Helyi Csoport)
Fotó: Kazi Róbert

1. A program során nem a fészkelő fajok kutatása, hanem fészkelési lehetőségeik kibővítése az elsődleges cél. Ezért az ellenőrzéseket úgy kell tervezni, hogy az a lehető legkevesebb zavarással járjon.
2. Az odútelepek ellenőrzését lehetőség szerint soha ne egyedül végezzük!
3. Az odúkat ellenőrzésük előtt kopogtassuk meg alulról, mert nem ritkán lódarazsakat, vad méheket találunk benne! Ebben az esetben célszerű az odút békén hagyni, nem bolygatni és a későbbiekben is kerülni! Ezeket az odúkat csak a novemberi takarításkor látogassuk újra. Abban az esetben, ha mégis darázs- vagy méhcsípést szenvedünk célszerű, ha a gyulladást nagyadagú kalcium ivásával (pezsgőtabletta formájában) enyhítjük. Túlérzékenység esetén haladéktalanul forduljunk orvoshoz!
4. Élő fába lehetőleg ne üssünk szöget!
5. Élő faágat lehetőleg ne fűrészeljünk le!
6. Az odúk kihelyezése során használjunk segédeszközöket, a fára mászás balesetveszélyes! Amennyiben mászással szeretnénk kihelyezni az odúkat, mindenki csak a saját felelősségére teheti meg. Védőfelszerelés használata szükséges. Soha ne másszunk fára, ha egyedül végezzük az odútelepítést, ellenőrzést!
7. Az odúk nagy magasságba, segédeszközzel (kampós rúd stb.) történő felhelyezésénél ügyeljünk arra, hogy ne álljunk közvetlenül az odú alá!
8. Az odútelepek létrehozása előtt és az odútelep működtetése során (odú kihelyezések, költések ellenőrzése stb.) egyeztessünk a terület tulajdonosával és a területileg illetékes természetvédelmi hatósággal!

„ A ” típusú odú

„A” típusú odú

Jellemzés: A kistermetű cinege fajok (kék-, barát-, fenyves cinege) jellemző odú típusa. Ebből kizárhatók a nagyobb termetű fajok (széncinege, csuszka, mezei, házi veréb stb.).

Berepülő nyílás: Ø 26-27 mm átmérőjű, az odú aljától legalább 18 cm-re legyen

Belső alapterülete: legalább 10 * 10 cm

Kihelyezés: 2 - 3 m magasan függesztve kihelyezve.

„ B ” típusú odú

„B” típusú odú

Jellemzés: A leggyakrabban használatos típus a mesterséges odútelepeken. Alkalmas széncinege, csuszka, mezei veréb, légykapók és nyaktekercs számára. Ebből kizárható a seregély.

Berepülő nyílás: Ø 32 mm átmérőjű, az odú aljától legalább 20 cm-re legyen

Belső alapterülete: legalább 12,5 * 12,5 cm

Kihelyezés: 2 - 8 m magasan függesztve vagy akár fatörzshöz rögzítve.

„ C ” típusú odú

„C” típusú odú

Jellemzés: Alapterülete és külső méretre a „B” típusú odúra hasonlít, de nem kerek berepülő nyílás van. Azoknak a fajoknak kedvez, amelyek szeretnek kilátni kotlás közben az odúból, mivel hasonló üregekben, repedésekben szeretnek költeni.

Berepülő nyílás: legalább 10 cm * 10 cm legyen, de fajtól függően változhat.

Belső alapterülete: legalább 12,5 * 12,5 cm

Kihelyezés: A kihelyezett odú nyílása ne az uralkodó széljárás felé nézzen! 1 - 8 m magasan elhelyezhető - fajtól függően.

„ D ” típusú odú
(„szalakóta” típus)

„D” típusú odú („szalakóta” típus)

Jellemzés: Az odú az „B” típusú odúra hasonlít, csak a méretei nagyobbak. Ebbe az odúba a szalakóta és búbos banka jól megtelepíthető, de használható seregély számára is. Megfelelő berepülő nyílással füles kuvik és kék galamb részére is alkalmas.

Berepülő nyílás: a megtelepítendő fajtól függően Ø 46-60 mm, illetve Ø 80 -120 mm, amely az odú aljától legalább 35-40 cm-re legyen.

Belső alapterülete: legalább 20 * 20 cm

Kihelyezés: A megtelepítendő fajtól függően változatos kihelyezési módok ismertek.

„ D ” típusú odú
(„füleskuvik” típus)

„D” típusú odú („füleskuvik” típus)

Jellemzés: A „D” típusú szalakóta odú méreteinek felel meg, de a berepülő nyílás nem kerek, hanem négyzet alakú.

Berepülő nyílás: legalább 10 * 10 cm, s mintegy 40 cm-re legyen az odú aljától.

Belső alapterülete: legalább 20 * 20 cm

Kihelyezés: Kihelyezhető épületekre, öreg nagy fákra (főleg felhagyott gyümölcsösökben), oszlopokra, legalább 5 - 8 m magasan. A fa törzséhez rögzítjük, ahol szintén vegyük figyelembe a fa növekedését.

Fakusz odú (speciális „C” típus)

Jellemzés: Háromszög alakú farönk, vagy deszka odú, amelynek a háromszög mindkét oldalán van berepülő nyílása. Ez lehet szögletes, vagy hasadék alakú. Ez az odú kifejezetten fakusz fajok számára készül.

Berepülő nyílás: 2-3 cm széles és 5-6 cm magas, az aljától kb. 25-30 cm-re kezdődjék.

Felépítése: egyenlő oldalú háromszög alap, kb. 10-12 cm-es szárakkal

Kihelyezés: Az odút a hegyvidéki tölgyesekben, ártéri fűz-nyár ligeterdőben használhatjuk legeredményesebben. A kihelyezés magassága 0,5 - 1,5 m között változzon, szorosan rögzítve a fa törzséhez, s ne legyen hézag az odú és a fa törzse között. Ügyeljünk arra, hogy a fa növekedésével a rögzítés lazítható legyen! Mivel a fakuszok nagy táplálkozási területet tartanak, így 2 - 3 hektáronként ajánlott egy odú.

Fakusz odú (speciális „C” típus)

Kuvik odú (speciális „C” típus)

Jellemzés: Speciálisan a kuvik számára fejlesztett odú, de Magyarországon már költött benne seregély és búbosbanka is. Ez inkább már „költőládának” nevezhető.

Berepülő nyílás: a kuvik 6,5 - 7cm-es lyukméretű odút igényel, amely a természetben manapság ritka.

Felépítése: 1 - 1,2 m hosszú henger alakú cső, a fenékre ajánlatos vékonyan fűrészport helyezni.

Kihelyezés: Erdőszélek, ligetes erdők, tanyák, nyílt síkvidéki területek háborítatlan részein, de nagyobb kertekben, gyümölcsösökben is jól használható. 3 - 5 m magasan vízszintesen helyezzük el! A magasság ettől függetlenül lehet tetszőleges is, mivel volt rá példa, hogy az odú a fával együtt kidőlt és költött benne madár. A bejárat ne nézzen az uralkodó szélirány felé. A kihelyezést még ősszel végezzük el, hogy a február végén a párba álló kuvikok rátaláljanak.

Kuvik odú (speciális „C” típus)

Néhány ismertebb madárfaj mesterséges odújának ajánlott méretei

Kör alakú röpnyílással készülő odúk adatai
Odú típusa Madárfaj neve	Alapterület (belül) cm	Mélysége a berepülő nyílás aljától cm	Röpnyílás átmérője mm	Kihelyezési magasság m
D Kék galamb	25 x 25	40	140	3 - 8
D Füleskuvik	20 x 20	35	55 - 60	2 - 8
D Macskabagoly	30 x 30	40	200	5 - 8
D Búbosbanka	20 x 20	35	55 - 60	2 - 6
D Szalakóta	20 x 20	35	55 - 60	2 - 6
B Nyaktekercs	12,5 x 12, 5	16 - 18	32	2 - 6
B Örvös légykapó	12,5 x 12,5	16 - 18	32	2 - 8
A Barátcinege	10 x10	16	27	2
A Kék cinege	10 x 10	16	27	2
B Széncinege	12,5 x 12,5	16 - 18	32	1,5 - 8
B Csuszka	12,5 x 12,5	16 - 18	34	2 - 8
D Seregély	min. 15 x 15	20 - 25	46 - 60	2 - 8
B Házi veréb	12,5 x 12,5	16 - 18	34	2 - 4
B Mezei veréb	12,5 x 12,5	16 - 18	32	1,5 - 4
Félig nyitott előlappal készülő odúk adatai
Odú típusa Madárfaj neve	Alapterület (belül) cm	Mélysége a bejárat alsó szélétől cm	Bejárat magassága (illetve mérete)mm	Kihelyezési magasság m
C Macskabagoly	30 x 30	40	min. 180x180	5 - 8
C Barázdabillegető	12,5 x 12,5	8	100	1 - 4
C Ökörszem	11 x 11	7	110	0,5 - 1
C Vörösbegy	12,5 x 12,5	10	80	0,5 - 1,5
C Házi rozsdafarkú	12,5 x 12,5	12	60	2 - 5
C Kerti rozsdafarkú	12,5 x 12,5	8	100	1,5 - 5

Az odúlakó madarakat csak akkor telepíthetjük meg a ház körül, ha megfelelő fészkelőhely áll a rendelkezésükre. Mivel a kiskertekben nagyon kevés természetes, harkály által készített odú található, ezért mesterséges fészekodúk kihelyezésével pótolhatjuk azokat.
A különböző fajok számára más és más méretű odúkat kell készítenünk. Nem mindegy az sem, hogy milyen az odú elején található berepülő nyílás mérete és az sem, hogy milyen magasan és hová helyezzük ki ezeket a kis madárházakat.

A főbb odú típusokat a fenti "Mesterséges odú típusok" című menüpontban ismertetjük.

Alapelvek

• Minden kertben legyen legalább egy madárodú, több odú esetén körülbelül 25m2-ként kerüljenek kihelyezésre.
  
• Lehetőleg szögelés nélkül helyezzük ki őket a fákra.
  
• Az egymás melletti odúk röpnyílásai ne egymás felé nézzenek, a kirepülő madarak útja ne keresztezze egymást.
  
• A tető legyen leemelhető vagy felnyitható, Ügyelni kell azonban arra, hogy a szél le ne sodorhassa.
  
• Új odúkat célszerű ősszel kihelyezni a kertben.
  
• A felfüggesztés során arra kell figyelni, hogy a röpnyílás lehetőleg kelet vagy délkelet felé nézzen, ágak ne takarják.
  
• Fontos, hogy árnyékos, félárnyékos helyen legyen, ne tűzzön rá a nap.
  
• Az odúba nem kell tápanyagot és fészekanyagot rakni!

Alapanyagok

Bár nagyon sok helyen kapható madárodú, a barkácsoló kedvű madárbarátok otthon is nagyon könnyen elkészíthetik.

Az odú készülhet farönkből. Ebben az esetben egy kikorhadt, megfelelő méretre vágott fatörzs jó szolgálatot tesz. A belső, korhadt részét véső segítségével el kell távolítani, majd a rönk méretétől függően ki kell vésni a felső harmadába a berepülő nyílást (a deszkaodúnál megadott méretek itt is irányadók). Az odú aljába egy deszka dugót lehet helyezni, vagy egyszerűen a külső kerületével megegyező méretű deszkát rá kell szögelni. A lényeg, hogy biztonságosan rögzítve legyen, ne essen ki belőle a fészek.
A rönk odú teteje lehet egy négyszögletes deszka lap.

Madárodút a legegyszerűbb és legjobb fenyődeszkából készíteni, megfelelő felületkezelés esetén évekig biztosít kitűnő fészkelési lehetőséget a madaraknak.
A fatelepen a 15 cm széles deszkákat válasszuk, mert ebből lehet a legegyszerűbben a leggyakoribb típust, a „B” odút elkészíteni.

Természetesen más anyagokkal is lehet kísérletezni, a kereskedelemben kapható OSB lapok is megfelelően időjárásálló alapanyagai a madárodúnak.
Kerüljük a faforgácslap és a farostlemez használatát, mert ezek az anyagok a víz hatására hamar tönkremennek.
A deszka odúkat kívülről kenjük be valamilyen időjárástól védő anyaggal, például lazúr festékkel, vagy kezeljük lenolajjal.
A deszkát gyalulatlanul is felhasználhatjuk, ebben az esetben a berepülő nyílást és annak környékén csiszoljuk meg, hogy a szálkás, érdes fa ne koptassa nagyon a madarak tollait, amikor bebújnak az odúba.

Mezei veréb által elfoglalt "B" típusú farönk odú
Fotó: Kormány István

Kész madárodúk vásárlása

Kereskedelmi forgalomban több madárodút lehet kapni. Nagyon fontos, hogy csak olyan odút vásároljunk, amelynek méretei nem térnek el lényegesen az itt ajánlottaktól (ne legyenek szűkebbek), figyeljünk arra, hogy a berepülő nyílás ne legyen szálkás, a lyuk szélének egyenletesnek, szépen csiszoltnak (fúrtnak) kell lennie.
Figyeljünk arra, hogy a vásárolandó odú (és etető) ne tartalmazzon olyan anyagokat, amelyek víz hatására hamar deformálódnak, tönkremennek.
Lehetőleg csak természetes anyagokból készült termékeket vásároljunk.

Szerszámok

Az odúk elkészítése nem igényel sok szerszámot, fűrész, kalapács, mérőszalag és ceruza szükséges hozzá.
Rönkodú esetében a röpnyílás kifaragásához és a belső, korhadt rész kiszedéséhez jó szolgálatot tehet egy félgömbölyű véső, illetve egy félgömbölyű ráspoly a nyílás kialakításához.
Deszkaodúnál a legnagyobb feladat a röpnyílás kifúrása.
A legegyszerűbb, ha rendelkezünk lyukfúró készlettel vagy erdészfúróval. Fúrógépbe fogva ezeket a szárakat, pillanatok alatt elkészül a berepülő nyílás. Amennyiben az itt megadott méreteknek megfelelő (pl. 28, 32, 45 mm) fúrókészletünk nincs, akkor két milliméter eltérés lehet bármelyik irányban, például 32 mm-es helyett így 30 vagy 34 mm-es berepülő nyílásunk lesz. Széncinegének mindkettő megfelel.
A berepülő nyílás elkészülhet úgy is, hogy a megfelelő méretű kört az odúra rajzoljuk, majd fúróval a vonal mellett körbefúrjuk. Az így kieső nyílás széleit ráspollyal letisztázzuk.
Nos, ebben az esetben képet kaphatunk arról, hogy milyen nagy feladat a harkályok részére egy odú kialakítása.
Az összeillesztéshez a legjobb a facsavar, de természetesen a szög is megfelelő.
Az odút egy huzal vagy szigetelt vezeték segítségével akasztjuk fel az ágakra. Hasznos segédeszköz lehet egy „S” alakúra görbített, erős kampó is.

Kör alakú röpnyílás helyett az előlap pereme alá egy négyszögletes röpnyílást is vághatunk (ez egyszerűbb, de nem annyira mutatós). Ebben az esetben a négyszög oldalai egyezzenek meg annak a kör alakú röpnyílásnak az átmérőjével, amelyet helyettesítünk vele.
Bár ez egyszerűbb megoldás, de ha megtehetjük, inkább kör alakú röpnyílást készítsünk.

A nyitható fedelet két kis zsanérral megoldhatjuk, de készíthetünk leemelhető fedelet is.

A harkályok kibontják a deszkaodút

Gyakran előfordul, hogy az odúnkon kialakított berepülő nyílást a harkályok kibontják, tágítják. A nagy fakopáncs a rovar és lárva táplálék mellett nem veti meg az odúban fészkelő madarak fiókáit sem, fészekrabló tevékenysége a természetben is gyakori. Azontúl, hogy a cinegék fészekalja elpusztulhat, az így kibontott odú röpnyílása túl nagy lesz, és előfordulhat, hogy később cinege helyett seregély fog benne fészkelni, netán egy ügyesebb macska a karmai segítségével könnyebben kiszedi a madárfiókákat.
Amennyiben a harkály felfedezi és kopácsolja odúnkat, egy kb. 8x8 cm-es fémlemez segítségével, amely közepén természetesen kifúrjuk a megfelelő lyukat, megakadályozhatjuk a további „ácsmunkát”.

Csuszka által elfoglalt "B" típusú odú

Odúk kihelyezése

A védett, kevésbé zavart kertekben az odúkat viszonylag alacsonyan is felfüggeszthetjük, 1,5 méter magasságban (lásd még az ide kapcsolódó táblázatot!), így könnyen ellenőrizhetők, tisztíthatók.
Nem baj, ha az odú nem fatörzs mellé kerül, a szeles időben himbálózó odú nem jelent problémát a madaraknak, csak arra kell figyelni, hogy a túl erős szél le ne fújja, ezért pl. a száraz ágakra való felfüggesztést el kell kerülni.
Az odút egyszerűen egy törött faágra lehet akasztani, de segítséget jelenthet egy „S” alakban görbített vasrúd is.
Magasra akasztott odú ellenőrzése, leemelése és visszahelyezése esetében nem feltétlenül van szükség létrára. Egy hosszú, villás végű bot segítségével is áthidalhatjuk a magasságot.

Odú készítése egy deszkából

Ez az odúfajta Angliában elterjedt. Készíthetünk belőle „A”, „B” és „C” odút egyaránt. Figyeljünk a deszka megfelelő szélességére, a kereskedelemben kapható fenyődeszkák közül e célra (is) a kb. 15 cm széles a legjobb.
Lényege, hogy egy 15 cm széles és 1,3 méter hosszú deszkából el lehet készíteni az odút. A megadott méreteket rá kell mérni a deszkára, majd fűrésszel levágni a darabokat. Végül a mellékelt minta alapján össze lehet állítani az odút. Teteje zsanérral nyitható.
1,5 cm-es vastag deszka szükséges ahhoz, hogy ezt az odút pontosan össze tudjuk illeszteni. Amennyiben 2 cm- vastag deszkánk van, akkor 12 cm helyett 11 cm legyen az aljának a rövidebb oldala. Így a deszka teljes hossza is megrövidül 1 cm-rel (1,29 m lesz).

Ennek az odúnak a hátránya, hogy csak szögeléssel erősíthető fel a fára, ezért elsősorban „C” odú gyártását javasoljuk belőle. „A” és „B” odúként melléképületre, kerti szerszámos raktárra, támfalra stb. érdemes kihelyezni. Élő fába fölöslegesen ne üssünk szöget!

• A kertekbe kihelyezett odúkat előbb-utóbb elfoglalják a madarak.
• Természetesen mindenki kíváncsi arra, hogy mi történik az odúban, mennyi tojás van, milyen nagyok a fiókák. Bár a kertekben megtelepedő madarak jól tűrik az ember közelségét, szükségtelenül mégse zavarjuk őket! Figyeljük meg az eleséget hordó, fiókáit nevelő madarakat, ezt az odú közelében egy kényelmes kerti padról, akár 4-5 méter távolságról is megtehetjük. Még ilyen kis távolságról is érdemes távcsővel megfigyelni a röpnyíláshoz érkező madarakat.
• Az odút a fészkelési idő alatt túl gyakran ne ellenőrizzük. Óvatosan emeljük le a fáról (ha az odú kampóval van felhelyezve) és lassan nyissuk föl a tetejét.
  
• Amennyiben a madár a tojásokon ül, akkor haladéktalanul vissza kell zárni a tetőt és az odút vissza kell helyezni a fára! (A fára rögzített odúkat természetesen nem kell leszedni a fáról az ellenőrzések során.)
• A tojásokat, fiókákat ne érintsük meg, ne vegyük ki az odúból.
• Ősszel, az odúban található fészekanyagot ki kell onnan venni és lehetőleg el kell égetni.

Nagy pele fiatalok a „B” típusú odúban

A madárodúkban nem várt vendégek is megjelenhetnek. Kevésbé ismert kisemlősök a pelék. A nagy pele gyakori állat hazánkban, de éjszakai életmódja miatt ritkán látható. Hétvégi házak, erdős terület melletti települések házainak padlásain gyakran megtelepszik. Sok gyümölcsöt eszik, de nem veti meg a madártojásokat, madárfiókákat sem, ezért bizony néha kirabolja a madárfészkeket. Hosszú téli álmot alszik, és mivel egy széncinege méretű „B” típusú odú nyílásán pont befér, ezért előszeretettel választja ezt pihenőhelyéül. Nem ritka, hogy egy odúban több példány is betelepszik.

Fiatal mogyorós pele az odú tetején

Kertekben ritkábban látható egyik rokona, a mogyorós pele. Régebben a nagy pele nemkívánatos látogató volt egy-egy odútelepen, amennyiben azonban a kertünkben az egyik odúnkat választja, hogy ott töltse el téli álmát, ne háborgassuk! A pelékre leggyakrabban az őszi odútakarítások során lelhetünk, amikor már megkezdték téli álmukat. Főként nagyobb méretű odúkban telepszenek meg a lódarazsak, amelyek kellemetlen élményekkel tehetik gazdagabbá az odúkat ellenőrző kertészt. Mielőtt egy odút meg szeretnénk tekinteni, néhány napig feltétlenül figyeljük, hogy valóban madár fészkel-e benne.